magyar
english
deutsch
nederlands
Bugyi község látnivalói
Az országos főútvonalak és vasutak által nem érintett, 11.558 hektár területű 5149 lakosú nagyközség Budapestől déli irányban mintegy 30 km-re az Ócsa - Kiskunlacháza és a Taksony - Dabas, - Kunpeszér közötti utak kereszteződésében alakult ki.
Nagy kiterjedését az magyarázza, hogy a település több középkori falu (Bugyi, Vány, Ráda, Ürbő) és mára elenyészett nevű birtok területét olvasztja magába. A község határa a Csepeli síkság keleti sávját foglalja el, amely itt érintkezik a Pesti hordalékkúp síksággal, a Kiskunsági homokháttal és a Solti síksággal.
E kistáj kialakulásában a Duna és annak 1920-as években lecsapolt ősi ága játszotta a főszerepet, melynek hatására különböző típusú talajféleségek alakultak ki. Felszíne így vált színessé, rajta a futóhomok és homok, illetve a tőzegsár és löszös üledék váltogatja egymást. A község határa és speciális mikroklímája - a szikesek és a vízjárta laposok kivételével - jó lehetőséget teremt a szántóföldi gazdálkodáshoz, főleg a zöldségtermesztéshez, ezért Bugyi Nagyközség fontos szerepet játszik a főváros élelmiszerellátásában.
A település többi része védett természeti kincsei révén vált jelentőssé.



Az ürbői határ délnyugati sávja Közép-Európa második legnagyobb pusztája, a Kiskunsági Nemzeti Park madáreldorádójáról ismert szikes pusztájába illeszkedik, melynek fő ritkasága a legnagyobb testű európai madár, a túzok. A puszta falu felöli részén fekszik az a 9,4 hektáros védett terület, ahol az egykori láprét legszebb növénye, a törpe vagy apró nőszirom nyílik.
A falu centrumában a Beleznay-kúriával, községházzal, iskolával és két templommal övezett barokk jellegű kisvárosias főtér áll.

Körötte kertes házak, majd a község szélén található az ipartelepek sorozata. Bugyi a térség nagy történelmi múltra visszatekintő, gazdag néprajzi hagyományokat ápoló, mindemellett egyre inkább polgárosodó és urbanizálódó települése.

Bugyi Tájház - hagyományőrzés
2013 Június 27-én került átadásra Bugyi nagyközség újabb gyöngyszeme, a Bugyi Tájház a Bugyelláris Hagyomány és Értékőrző Egyesület segítségével. A hagyományos alföldi parasztházak berendezését mutatja be. Ez a tájház egy eszköz és tér ahhoz, hogy bemutassuk elődeink hagyományos életterét.


A tájházba belépve sokan egy időutazáshoz hasonlóan érzik magukat, érzik a régi konyhák illatát, előjönnek a gyerekkori emlékek. A tájház új építésű, de a régmúlt parasztházak hangulatát adja vissza, nádtetővel, vályogfallal és fagerendázattal. A tájház számunkra egyet jelent őseink, gyökereink bemutatásával, a népművészeti hagyományok ismeretével. Hitünk szerint annak a közösségnek van jövője, aki ismeri és tiszteli múltját. Lehetőséget akarunk biztosítani a jövő nemzedékének hagyományaink ápolására és azok továbbadására.
Ócsa
Budapesttől mintegy 35 km-re, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál helyezkedik el Ócsa község és az őt körülölelő turján-vidék, melyen 1975-ben jött létre az Ócsai Tájvédelmi Körzet 3.575 ha nagyságú területen.

A Kunsági borvidék településén már a XIII. században is foglalkoztak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel. Valószínűleg ekkor építettek először itt pincéket. A településtől délebbre lévő Öreghegyen találhatók az első látásra meglepő formájú pincék. A nádtetővel fedett, nyeregtetős, ollóágas pincék látványa példátlan. Az oromzatok kovácsoltvas díszítő elemekkel tarkítottak. A gádorok („hordógurító pincetorok”), a pincebejáratok, akárcsak a pinceágak nem túl szélesek, 1-1,5 méteresek. A menetesen lefelé süllyedő pincetorkot mindenhol ajtó választja el az azt követő anyapincétől. Helyenként korláttal is elláták, hogy a felfelé botorkáló vendég útját megkönnyítsék. Másutt pedig ruhákat, szőlőművelő eszközöket láthatunk. A „fejlettebbek” gádorát pedig egy rácsos ajtó zárja, hogy azzal tartsák távol a betolakodókat.

Külön mesterség a pincejáratok elkészítése. A "fúrómesterek" megbecsült emberek voltak a településen. Volt is sok munkájuk, hiszen ma több mint 100 pince áll itt. Leginkább egy- és kétágú pincéket készítettek. Az anyapince mellett több helyen van még egy oldalág, de akad olyan pince is, amely 3 ágú.

A löszös, agyagos talajba vált pincékben ma nemcsak a helyi, hanem esetenként más borvidékről származó borok is érlelődnek. A szőlőtermesztés az utóbbi évtizedekben kissé háttérbe szorult itt, bár néhány kisebb ültetvény körülöleli a pincéket. A pincefalu hagyományait őrzik a Tájházban található eszközök (prések, darálók) és az Ócsa Öreghegyi Pincesor Egyesület, amely 2000-ben alakult a műemlék pincék tulajdonosainak összefogásával. Az egyesület célja a pincék védelme, felújítása, ismeretterjesztő programok szervezése az ide látogató turistáknak. A pincék tulajdonosai szívesen mesélnek a helyről, s, ha a turista kellő érdeklődéssel hallgatja a gazdát, még egy kis kóstolót is kaphat a borokból.

A turisták számára ideális kiránduló hely Ócsa városa. A pincesor mellett számos más látnivaló is található itt. Az Andor utcában megtekinthető a Tájház, amely Ócsa legidősebb részén az Öregfaluban található. Hat védelem alatt álló ház alkotja a műemlék együttest. A Tájház mellett található a város nevezetessége a románstílusú református bazilika, amely a XIII. században épült. Az Ágasház ásványaival, kiállított tárgyaival szintén említést érdemel.

A természetbarátok számára pedig különleges kirándulási lehetőség az Ócsa, Dabas és Inárcs települések között található, láprétekben és láperdőkben gazdag Ócsai Tájvédelmi körzet.

Természeti értékek
Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Tisza köze hajdani kiterjedt lápterület egyik utolsó ékes maradványfoltja. Botanikai és állattani ritkaságait, értékeit a XIX. századi lecsapolások eredménytelensége miatt fennmaradt állandó vízjárásnak köszönheti.

Területének egészére jellemző a mozaikosság, vagyis a nyílt vizek, nádasok, rétek, erdők, sztyepprétek váltakozása, és az ennek megfelelően váltakozó emberi tevékenységek nyomai.

A természeti értékekben gazdag kaszálórétek hajdan éppen emberi tevékenység (rendszeres kaszálás) által alakultak ki és maradtak fenn, s így tarthatók fenn ezután is. Egész évben gyönyörű látványt nyújtanak, de igazán tavasszal pompáznak, amikor virágzanak az e területre jellemző orchideafélék, a kosborok és bangók (vitéz kosbor, mocsári kosbor, szúnyoglábú bibircsvirág, pókbangó), a szibériai nőszirom, a mélyebb fekvésű helyeken a kormos csáté, téli sás stb.

Az itt található erdők a régebben használatos, ma már jobbára háttérbe szorult szálaló, egyedkiválasztó művelési móddal kialakult ősi erdőtípusok. A legértékesebbek az égerlápok, melyeket az év nagy részében víz borít, így a fák gyökerei támasztógyökeresek, melyet népiesen "lábas" égernek neveznek. Magasabb fekvésű területeken ligeterdőket találunk tölgy, kőris, szil fa fajokkal, dús aljnövényzettel. Említésre méltó a tavaszi csillagvirág, sárga árvacsalán, nyári tőzike és a helyenként tömeges gyöngyvirág.

A terület állatvilága fajban és egyedszámban is igen gazdag. Meg kell említeni a nagyközönség számára ritkán mutatkozó ízeltlábúakat (kis szarvasbogár, havasi cincér), a százlábút, illetve a ritka reliktumfajként ismert szárazföldi ászkarákot.

Barangolás során szemünk elé kerülhet a számtalan lepkefaj közül a ritka ezüstsávos szénalepke, a nádas, gyékényes területen a kis gyékénybagoly lepke is.

A vizes lápfoltokban, csatornákban a közönségesnek számító halfajok mellett megtalálható a lápokra hajdan oly jellemző réti csík és lápi póc. Hazai kétéltűfaunánk jeles képviselője a mocsári béka tömegesnek mondható. Kora-tavaszi nászi időszakában égszínkék színével kápráztatja el a szerencsés arrajárót. Találkozhatunk még barna varanggyal, vöröshasú unkával, erdei békával, ásóbékával, zöld levelibékával, a vizekben kecskebékával, tarajos és pettyes gőtével.

Gazdag madárvilágának köszönhetően a tájvédelmi körzet nagy része kiemelt jelentőségű, nemzetközileg is védelem alatt álló un. Ramsari egyezmény alá tartozó terület. A madarak megfigyelését, tudományos felmérését, az az érdeklődők számára történő ismertetést 1983 óta az Öreg-turján területén lévő Madárvárta kutatói végzik, ahol az év bizonyos időszakában előzetes bejelentkezés után bárki részt vehet a tudományos munkában.

A területre jellemző néhány madárfaj: nagykócsag, szürke gém, barna rétihéja, kerecsensólyom, cigány réce, kis vöcsök, bíbic, sárszalonka, piroslábú cankó, jégmadár, nádirigó, fülemülesitke, tücsökmadarak stb.

Az emlős állatfajok közül jellemzők az apró rágcsálók (törpe egér, csíkos egér), szőrmés ragadozók (menyét, hermelin, nyest), a vidra, vaddisznó, őz, és gímszarvas.

Javasolt túraútvonalak
Ajánlott minden túrát a tájvédelmi körzet fogadóházánál kezdeni, a túraútvonalakkal kapcsolatban felvilágosítást kérni. A kellő tájékozódás után a piros jelzésű túraútvonalon a falu peremén, láprétek mellett a lakott területre visszajutva találjuk a református kopjafás temetőt, a faragott sírjelekkel. Tovább indulva a faluban Inárcs község irányában juthatunk ki az Öreg-hegyi pincesorra, ahol a népi építkezés egy sajátos formáját láthatjuk.

A pincék a vizes turján-vidék és a homokterület találkozásánál helyezkednek el egyszerűen földbe vájva, lejáratukat, a gádort ollóágas nyeregtető fedi. A pincék között helyi gazdák hagyományőrző munkáinak lehetünk tanúi, esetleg szíves invitálásukra lehetünk annak élvezői is. A pincehegyről letekinthetünk a láperdőkre, láprétekre.

A fogadóháztól kiindulva a Dr. Békési Panyik Andor utcán át láperdők és láprétek mellett haladva juthatunk el a Nagy-erdei autós parkolóig, ahonnan kiépített sétálóúton - tanulmányozva a láperdő-vegetáció sokféleségét - jutunk el a Selyem-rétre.

Itt sportolási és a kijelölt helyeken tűzgyújtási lehetőség is van. A Selyem-rétről visszaindulva érhetjük el az 5-ös számú főközlekedési utat, melyen buszközlekedési lehetőséget találhatunk.

Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található Selyem-réti tanösvény 6 állomása a védett természeti terület erdei élővilágát mutatja be. A terület a jellegzetes Duna-Tisza közi lápmedencék egyike, homokterületek közötti vizenyős mélyedés, ahol láperdők és láprétek váltakoznak egymással.

A tanösvényhez készült vezető füzet állomásról állomásra mutatja be a terület természeti értékeit: gazdag növény- és állatvilágát, vizes élőhelyeit. Megtudhatjuk, hogyan végzik a Nagy-erdő fáinak sarjaztatását, hogy miért fontos sok növény- és állatfaj számára az elpusztult, elkorhadt fatörzsek, gallyak jelenléte, vagy hogy milyen káros következménnyel járt az akác betelepítése. Utunk során olyan, a láperdőkre jellemző fajokat láthatunk, mint a nyári tőzike vagy a mocsári teknős és az is kiderül honnan kapták nevüket a "lábasfák".

A tanösvény hossza 1500 m, amely 2 óra alatt bejárható. Az állomások helyét számmal jelzett oszlopok mutatják.
Nemesrádai kavicsbánya-tavak, Bugyi, Duna hordalékai
Ízelítő geológia: A Délegyháza-Bugyi-Alsónémedi közötti működő és felhagyott kavicsbányák a Duna hordalékát tárják fel, elsősorban a Bugyi község kavicsbányaiban gyakoriak a kovás fák. Koruk ugyan nehezen állapítható meg, többségük az Ipoly vízgyűjtő területéről származhat, ezért feltételezhetően miocén-korúak. Sok az alpesi származású, pennin metamorf kőzet is és gyakran találkozhatunk jégkorszaki csontleletekkel.

Bugyi község közelében található horgász tavak, horgászvizek ismertetése, bemutatása remélem segítséget nyújt önnek, hogy eldöntse, melyik horgászvizet szeretné meghorgászni, melyik horgásztavon szeretné megfogni az év halát! A jó fogás már csak a tudáson és a szerencsén múlik.

Bugyi - Csali horgásztó
Ügyvezető: Rápolti Péter
Telefon: +36 30 248 3257
Elhelyezkedés: Pest megyében, Kiskunlacháza és Bugyi között
Nyitva tartás: márciustól - novemberig
Nappali időszak: 06-19 óráig
Felnőtt napijegy: 3000 Ft
Ifjúsági napijegy 6-14 éves korig (csak felnőtt felügyeletével): 2000 Ft
Elvihető: 2 db nemes békéshal és 3 kg apróhal

Bugyi - Petőfi horgásztó
Információ: Badics Ferenc
Telefon: +36 70 941 8628
Napijegy: 2500 Ft
Elvihető: 2 db nemes békéshal és 3 kg egyéb

Bugyi - Szavanna horgásztó
Információ: +36 30 933 5408, +36 20 453 3949
Elhelyezkedés: Budapesttől alig 15 percnyi autóútra közvetlenül a Duna-Tisza csatorna mellett található a Szavanna horgásztó
Halak: kárász, ponty, harcsa, csuka, süllő, amur, busa, pisztráng
Nyitva tartás: Egész évben NON-STOP
Nappali jegy: 06-18 óráig 2500 Ft
Éjszakai jegy: 18-06 óráig 3000 Ft
Extra tóra: 1500 Ft
Csónakos horgászat: biztosított
Elvihető: 2 db nemeshal és 3 kg egyéb

Délegyháza - I. II. III.-as tavak
Kezelő: Délegyházi Horgász Sportegyesület
Cím: 2337 Délegyháza, Vörösmarty utca 4.
Vízterület: 80 ha
Elhelyezkedés, település: Délegyháza - Dunavarsány között a Délegyházi I-II-III kavicsbánya tavak
Átlagos vízmélység: 3,5 m
Típus: természetes víz
Jellemző halfajták: (az előfordulás sorrendjében) ponty, süllő, amur, csuka, balin, kárász, keszegfélék
Horgászati módok: természetes part, saját csónak
Horgászati időszak és nyitva tartás: A megjelölt horgászati időszakban szabadon látogatható.
Éjszakai horgászat: van
Horgászati feltételek: megjelölt horgászati időszakban, szabadon (bejelentkezés nélkül) látogatható
Szolgáltatások: vízpart közelében lévő településen
Akadálymentesített: nem
Napi díj: Felnőtt: 2000 Ft, ifjúsági: 1000 Ft

Dunavarsány - Moby Dick horgásztó
Tógazda: Hegedűs János
Telefon: 30/274-0456
Elhelyezkedés: A pest-megyei Dunavarsány melletti bányatavak között találjuk
Terület: 50 ha (6 nagy tó + 2 kicsi)
Halak: kárász, keszeg, ponty, amúr, harcsa, amerikai harcsa, afrikai harcsa, csuka, süllő, balin, pisztráng

A tórendszer kedveltségét megalapozzák az átlagostól sok esetben sokkal nagyobb halak. Nálunk nem ritkák a 10 kg-n felüli pontyok, a 20, vagy akár 50 kg feletti harcsák (de rendelkezünk 100 kg-s harcsával is).
Nagyon sok rekordlistás süllőnk, csukánk, keszegünk, kárászunk van. Fogtak már nálunk 6 kg feletti pisztrángot, 18 kg feletti afrikai harcsát, 3,65 kg-s compót, 4 kg feletti dévér keszeget, 9 kg feletti balint.
A rendkívül tiszta, jóízű halaink a halfőző versenyek alapját képezik.
Télen a kis tavakon, amik nem fagynak be pisztráng, amerikai harcsa, csuka fogható.
Folyamatos telepítéssel biztosítjuk a mindenkori rendkívüli halbőséget, melyet lehetővé tesz a megfelelő vízmélységet biztosító tórendszer.

Rukkel-tó
Irányár: 1000 Ft

A Budapesttől félórányira, a Taksony-Bugyi közötti út 6-os kilométerkövénél található tó vízipark a javából - (majdnem) természetes vízben. Bizonyára sokaknak újdonság, hogy a tó neve a tulajdonosét, Rukkel Jánosét viseli, aki immár 15 éve működteti egyre sikeresebben a 20 hektáros területen elterülő strandot, illetve víziparkot. A 12 hektár vízfelületű tó tizenegy csúszdával és négy ugrótoronnyal várja a látogatókat.Lehetőség van vízibicikli, csónak és kajak bérlésére.
A hosszabb távra tervezőket 500 férőhelyes kemping, az éheseket étterem, grillbár, büfék és sörözők várják. A gyerekek részére külön bébicsuszit és két játszóteret is kialakítottak.A kutyás családok számítsanak arra, hogy a park egész területére tilos a négylábúakat bevinni!
Kiskunsági Nemzeti Park
A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői és a Bácska homokbuckái.

Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. Igazgatósága Kecskeméten található. A nemzeti park a Duna-Tisza köze legjelentősebb természeti értékekkel rendelkező területeit foglalja magába, melyek a Duna-menti síkságon, a Homokhátságon és a Tisza-völgyében találhatók.

A kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park területe 53.000 ha. Élőhelyeit nagyobb részben szikes és homokpuszták alkotják. Vizes élőhelyei szikes tavak, továbbá mocsarak és lápok, valamint Tisza-menti holtágak. A tanyasi gazdálkodás, a pusztai állattartás és a mezőgazdasági kultúra hagyományai a természeti rendszerekkel együtt határozzák meg a kiskunsági táj egyedi arculatát. Ezek megismerését bemutatóhelyek és az egyes védett területeken található tanösvényekkel rendelkező látogatható helyek teszik lehetővé.

Apaj
A Réce tanösvény mentén szabadon tanulmányozhatjuk a sziki és nádi madárfajokat, az ösvény két végén lévő egy-egy megfigyelőtoronyból pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára.

Ön a 31029. látogatónk. - 2347 Bugyi, Május 1. utca 19. - Jánosi Gáborné - +36 30 992 4865